Borító és fülszöveg:
Két tényt mindenki tud Alexander Ridgelyről. Az egyik, hogy ő Ashbourne hercege. A másik, hogy a házasság nem szerepel a közeli tervei között…
Ez egészen addig igaz, míg egy vörös hajú amerikai lány a kocsija elé nem veti magát, hogy megmentse a herceg fiatal unokaöccsét. A lány olyan, amilyennek Alex sosem gondolt volna hölgyet… Okos és humoros, fegyelmezett és bátor. De szolgáló. Nem illik egy rangos arisztokratához… Kivéve, ha a hölgy nem az, aminek látszik…
Az amerikai örökösnő, Emma Dunster körül tolongnak az angol urak, de ez nem jelenti azt, hogy szándékában állna bármelyikükhöz hozzámenni feleségül; akkor sem, ha beleegyezett, hogy részt vesz a londoni társasági szezon eseményein.
Amikor titokban, konyhalányruhában kiosont unokanővére londoni házából, csak egy kicsit még élvezni szerette volna az ismeretlenséget a debütálása előtt. Nem gondolta volna, hogy egy veszélyesen jóképű herceg karjában találja magát… és hogy ez a herceg meglehetősen zaklatott lesz, amikor kiderül Emma valódi kiléte.
Ám úgy tűnik, az igaz szerelem akkor borul virágba, amikor az ember arra a legkevésbé számít, és a szenvedély a legmakacsabb szíveket is képes megolvasztani.
Kiadó: Gabo
Kiadás éve: 2013
Terjedelem: 456 oldal
Sorozat: Splendid (Csudajó)
Előzmény: -
Műfaj: történelmi romantikus
Röviden a könyvről:
"Egyszerűen túl makacs voltál ahhoz, hogy megadd magad a halálnak."
- nyilatkozza Emma apja még a könyv elején, és ezzel mindent el is mond a hölgy jelleméről. Emma nem fél kimutatni a foga fehérjét, tüzes, makrancos és makacs amerikai nő, aki nem egy szende teremtés, gyerekek, macskák és igen dühös főszakácsnők életét menti meg minden nagyobb zökkenő nélkül, és mindezek után még van ereje lenyűgözni több száz embert.
Történetünk elején Londonba érkezik fél évre, mert az édesapja távol akarja tudni magától az üzlet érdekében, hiszen senki nem nézné jó szemmel ha egy nő vezetne egy meglehetősen tehetős hajótársaságot. Eközben telnek a hetek, és eljön Emma debütálásának napja a nagy társaságban. Persze Emma ettől még Emma marad, aznap beöltözik szolgálólánynak, így akar megmenekülni Caroline nénikéjétől. Közben elvállalja, hogy elmegy tojást venni, és a dolgok ilyetén alakulása okozza azt a különös tényt, hogy találkozik Ashbourne hercegével.
Innentől pedig az útjuk megmásíthatatlanul eggyé fonódik, és elkezd alakulni a kapcsolatuk. Elég jó párost alkotnak, ahogy ez ebből a két idézetből is kiderül:
"– Tessék? – sikoltott fel Emma dühösen.
– Várom a magyarázatot – mondta a férfi halálos türelemmel.
– Nem fog magyarázatot kapni, maga nagyképű tetű!"
"Sophie ragyogott, végigsimított még karcsú alakján.
– A negyedik hónapban vagyok, és még nem látszik. Hát nem szerencse?
– Neked lehet, hogy az. Ami engem illet, alig várom már a napot, amikor akkorára dagadsz, mint egy üsző!
– Te otromba vadállat! – toppantott Sophie.
Alex gonoszul mosolygott. – Ó, az én szép boci húgom!"
Az egész történetről, írásmódról: Ez volt Julia Quinn első könyve, már húsz éves. Sokan mondják, hogy az írók is fejlődnek, és az első könyvek sokszor nem olyan jók, mint az azt követőek, de ennek a nőnek ez a könyve is egy gyöngyszem. Nincs akkora keretes szerkezet, mint a későbbi műveiben, a főszereplők pedig sokkal kevésbé élnek az etikett szerint, begubózva, és félve a magánytól, ami még Julia könyvei között is igazán üdítő változás. Nagyon egyedi, és igazán kellemes mű, ami le tudja kötni az embert egy délután erejéig.
Akiknek ajánlom: Ha valaki szereti a történelmi romantikus regényeket, és még nem olvasott semmit Julia Quinn-től, bátran állíthatom, bűnt követ el. Álljatok neki, most!
Kedvenc karakter: Arabella
Legrosszabb karakter: Anthony
Legjobb a könyvben: Amikor Emma elemében van, és nem azt teszi, amit kéne
Legrosszabb a könyvben: Amikor állnak Alex hálószobájában és Emma nem elég dühös
Borító: 5/4 - Megértem, hogy miért a szőke paróka, de azért mégis, Emma vörös
Cím: 5/5 - Csudajó!
Az egész: 5/4.5
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése