A tragédia, amelyről egyikük sem tehet, mégis az árnyékában kell élniük. A kegyetlen igazság, amely mindkettejüket egyszerre roppanthatja össze. És a visszavonhatatlan ígéret, amely garantálja, hogy találkozásukkor fény derül a titokra.
Anna, a húszas évei elején járó táncterapeuta életcélja, hogy segítsen sebzett lelkű embertársain. Lélektánc névre keresztelt kurzusának ajtaja mindenki előtt nyitva áll, ám a jóhiszeműségével visszaélnek. Egy este titokzatos fiatal férfi érkezik a foglalkozásra, megjelenése fenekestül felforgatja Anna nyugodt életét. Pedig ekkor még nem is sejti, hogy Richárd súlyos titka az ő múltját, jelenét és jövőjét is alapjaiban írja át. Szenvedélyes kapcsolatuk időzített bomba, amely azonban nem csak egyszer robban…
Laura, a rendőrség kötelékéből frissen kilépett, harmincas évei elején járó gyilkossági nyomozó önmagát és a boldogságot keresi. Felfedezőútján, amelyet a karizmatikus kriminálpszichológus, dr. Lengyel Dávid személye keresztez, egy több évtizedre visszanyúló gyilkossági üggyel szembesül. Laura ismét kénytelen különbséget tenni vélt és valódi vágyai között. Főleg az után, hogy végre találkozik a számára tökéletes férfival…
A dr. Lengyel-sorozat harmadik kötete birtoklási vágyról, bűnről és megbocsátásról szól – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.
Kiadó: UlpiusKiadás éve: 2014
Terjedelem: 890 oldal
Sorozat: dr. Lengyel
Előzmény: LoveClub, Bomlás
Műfaj: erotikus thriller
Ez az első Lakatos Levente könyv, amit olvastam, és egyben az első magyar alkotóval büszkélkedő is, amivel kapcsolatban nyilvánosan megosztom a véleményem. Nem mintha nagy titok lenne, de nem találkoztam túl sok kiemelkedő hazai íróval, és ezzel együtt nem éreztem szükségét annak, hogy lehangoló véleményemmel esetleg sértsem őket, szóval megtartottam magamnak. Aztán jött az Aktus. Sokan várták, és valahogy az én figyelmem is felkeltette. Amint időm akadt(helyesbítve: alvás helyett), olvastam. Nem akarok közhelyekkel élni, de az igazság az, hogy ha minden erotikus thriller ilyen, mint Levente könyve, akkor lehet, hogy új kedvenc műfajt avatok. Bevallom, féltem is, mert azt feltételeztem, hogy csak felkapták, és az olvasók sokkal inkább a külseje miatt, és a kedvessége okán szeretik ennyire, de rá kellett jönnöm, hogy ez cseppet sem igaz, igenis egy nagyon jó, kreatív, és leleményes szerző(vagy csak engem is elvarázsolt a sármjával).
Visszatérve a műre: sokkal jobb, mint amit a legtöbb akár magyar, akár külföldi szerző produkál. A szereplők árnyaltak, szépen kidolgozottak, a történetvezetés fenntartja az érdeklődést, egy másodpercre sem ereszt, bár a függővégek eléggé kikészítettek. Nem egyszer a jelenet csúcspontján ugrottunk teljesen más személy fejébe, én pedig körömrágva vártam, hogy vajon mi lett a helyzet vége. Na nem sokáig, ugyanis a következő szemszög gyorsan magával ragadott, el is felejtettem aggodalmaimat. Őszintén, sokszor nem is tudtam, hogy az Anna-Anton-Richárd szál érdekel jobban, vagy a Dávid-Laura-Róbert. Ami nagy szó, mert azért Dr. Lengyel Dávid nem semmi. (És akkor a nem semmi az olyan, mintha a Himaláját egy kis homokkupacként illetném.)
Ritkán találkozik az ember lánya ennyire elképesztő karakterrel. Hogy mi fogott meg benne? Nem tudnám pontosan megmondani. Talán a humora, vagy az, hogy egyszerre volt jó és rossz is.
A történet nagyon szép, csavarokkal teletűzdelt, és olyan meglepő elemeket tartalmaz, amikre nem lehetett előre számítani. Becsapva éreztem magam, amikor végre fény derült a dolgok valódi állására, de nem bántam, üdítő volt, hogy végre egyszer nem tudtam, hogy mire számíthatok.
Laura, hát ennyire erőteljes karakterrel rég futottam össze. Megnyert.
Annak külön örültem, hogy noha voltak benne szerelmi sokszögek, a végére mindenki kikötött valahol, azt az illúziót keltve, hogy választott, és megnyugodhattunk.
Persze ez mind semmi, a szinte kilencszáz oldalon nem csak ez történt, de ez az, amit mindenképp meg kellett fogalmaznom, a teljesség igénye nélkül.
A többi? Gésák, nyomozás, antidepresszánsok, polaroidok, szekták, régi eskük, kínzások, tánc, egy előadás, igaz szerelem, bölcs idős emberek, életvidám betegek, elmebeteg perverzek, és maga a letehetetlen könyv.
Ha van valaki, aki hozzám hasonlóan beleunt már abba, hogy mindig rájön a könyv tizedénél, hogy mi benne a csavar, bátran olvassa el ezt, ebben a szerzeményben nem lesz ennyire egyszerű dolga. Vagy ha van olyan személy, aki szereti a szépen kidolgozott karaktereket, bátran kezdje el, hiszen itt aztán lubickolhat az élvezetben.
Legrosszabb karakter: -
Legjobb a könyvben: Dávid és Laura közös jelenetei, mint például ez:
"Találd ki, micsoda!
– Szabad a gazda! – vágja rá találgatás helyett Dávid.
– Egy élmény veled játszani – ironizál Laura."
Borító: 5/5
Cím: 5/5
Az egész: 5/5*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése