Borító és fülszöveg:
Lélegezz, Kacey! Tíz apró lélegzet. Ragadd meg őket! Érezd őket! Szeresd őket!
Négy évvel ezelőtt Kacey élete borzalmas fordulatot vett, mikor egy részeg sofőr miatt elvesztette szüleit, a barátját és a legjobb barátnőjét. A baleset emléke még mindig kísérti, még mindig hallja édesanyja utolsó lélegzetét, és nem akar mást, mint hátrahagyni a múltat.
Kacey és tizenöt éves húga, Livie, két buszjeggyel felfegyverkezve maga mögött hagyja a michigani Grand Rapidsot, hogy mindent újrakezdjen Miamiban. Először alig tudnak megélni, de Kacey nem aggódik. Ő mindennel elbír – kivéve titokzatos szomszédjával az 1D lakásból.
Trent Emersonnak ragyogó kék szeme van és mély gödrécskéi az arcán, mikor nevet. És hibátlanul egyensúlyoz a jó fiút a veszélyestől elválasztó, ellenállhatatlan vonalon. Tragikus múltja miatt Kacey eldöntötte, hogy senkit sem enged közel magához, de a kettejük közötti vonzalom tagadhatatlan, és Trent minden eszközt felhasznál, hogy bejusson a Kacey szívét védő falak mögé – akár még egy olyan titokról is hajlandó lerántani a leplet, ami mindkettejüket tönkreteheti.
Kiadás éve: 2014.
Terjedelem: 352 oldal
Sorozat: The Ten Tiny Breaths
Előzmény: -
Műfaj: New Adult
Röviden a könyvről: A történet Kacey-ről szól, aki évekkel ezelőtt egy baleset kapcsán teljesen megváltozott. Van a baleset előtt, és utána. Előtte sokat nevetett, boldog volt. Utána egy roncs. Testileg és lelkileg is. Egy évet töltött kórházakban, majd belevetette magát a drogok, piák és az egy éjszakás kalandok világába. Nem tud túllépni rajta. Emlékszik arra, hogy hogyan fogta a hallott barátja kezét, hogyan sírt, ordított. Az a baleset néhány részeg fiatal miatt történt meg, és benne meghalt az édesanyja az édesapjával, a barátja: Billy, és a legjobb barátnője Jenny. Nem bírt beszélni a másik kocsiban ülő egyetlen túlélővel sem, csak a húga maradt neki. A sztori úgy indul, hogy ők ketten elszöknek, mert a nagybátyjuk rá akart mászni Livie-re. Egy lepukkadt épületbe költöznek, ahol rögtön meg is ismerkednek a szomszéddal, Ciklonnal, a nagy műmellű sztriptízbárban dolgozó exakrobatával, és a kislányával, Miával. Ő szerez neki munkát a bárban, ezzel megmenti a macska és löncshús evés szomorú jövőjétől. Mellesleg a lány elég jól nyomja a kick-box-ot, csak hogy tudjátok, kivel álltok szemben. Egy igazán szerethető szereplő, aki logikusan dönt, persze fél, de hónapok óta nem olvastam ennyire empatikus karakter 'gondolatait'. Sérült, poszttraumás stressz szindrómával küzd.
Közben a másik szomszéd is előkerül: Trent Emerson. A köztük lévő kémia tagadhatatlan, a többi, a nyers, fájdalmak és szomorú titkok között kialakult különleges szerelem pedig csak hab a tortán. Trent rejteget valamit, ami tönkreteszi Kacey-t, de az igaz szerelemnek nem lehet ellent mondani, ugye?
Az egész történetről, írásmódról: Elképesztő, ez a szó jutott először eszembe, mikor az utolsó
oldalakkal is végeztem. Az író nagyon is tehetséges, sőt, csodálatos. Ez pedig egy kiemelkedő alkotás, szép szavakkal, mély, megható gondolatokkal mutatja be hűen, hogy milyen is sérültnek lenni. Trent és Kacey is rosszul van még, bár ezt Trent esetében nem könnyű észrevenni, hiszen a főszereplőnk ezt nem látja meg. Fontos része a történetnek az, ahol a megbocsájtásról van szó. Ugyanis ennek monumentális ereje van, ahogy az elfogadásnak is. Az egész szépen épül, és a sok szál meglepő pontossággal fonódik össze az utolsó oldalakon. Tökéletlenül tökéletes, mint egy gyógyulási folyamat.
Sokat szerepeltek a mellékszereplők, a cselekmény alakulását sokszor vitték előre. Kidolgozottak, egyediek, és szerethetőek voltak, de ez elmondható a benne lévő minden karakterről. Ezért nagyon örültem, amikor realizáltam, hogy ez egy sorozat. Régóta szemeztem ezzel a regénnyel, de örülök, hogy megvártam a magyar megjelenést.
Az egyetlen dolog, ami furcsa volt nekem, az a sztriptízbár. Érthető volt ahogy leírta, ezt is kidolgozta Kathleen, de közben tudom, hogy egy átlagos hely nem ilyen. Sőt, ha ilyen létezne a valóságban, akkor már ott dolgoznék. Bár azt elismerem, jó volt egy ennyire barátságos munkahelyről olvasni.
Akiknek ajánlom: Ha egy fergetegesen megírt NA könyvet szeretnél olvasni, ami egyedibb az átlagosnál, mélyebb, szebb és erősebb, vedd csak a kezédbe. Készülj az érzelmek áradatára. Itt van pár érdekes idézet is, amik nem hordoznak mind nagy tartalmat, de én sokat nevettem rajtuk:
"- Jól vagy? Most komolyan?
– Ja, túlélem. És a „túlélem” alatt azt értem, hogy az este további
részét magzatpózba gömbölyödve fogom tölteni a kanapémon,
egy zacskó jéggel a tökömön.
– Majd tartom a jeget – ajánlom fel lágyan suttogva."
"– Mert a megbocsátás képes gyógyítani."
"– Egy kávé? Ez minden? – húzom fel a szemöldököm.
– Persze hogy ez minden. Mégis mit gondoltál, mit fogok
csinálni? Lesz*pom a pasast a lakásom ajtaja előtt?"
"Dan elvigyorodik.
– Ismerek valakit, aki ismer valakit, aki ismer valakit."
"– Most komolyan hozzám vágott egy gemkapcsot? – kérdezem
teljes, őszinte megdöbbenéssel."
"– Igenis, Dr. Diktátor – morgom, ahogy levetem magam a
felkínált székre.
– Köszönöm, Páciens, Akit A Hátam Közepére Sem Kívánok."
"– A fiaim mostanában „Apa Seggberúgós Napjának” nevezik
a szerdát – jelenti be dr. Stayner."
"– Halló? – válaszol lágy hangon, mire elképzelem, ahogy a
karosszékében üldögél a tűz mellett, és orrán a szemüvegével a
Heti Agyturkászt olvassa."
"– Azt hiszem, végre elhitte, hogy nem tuszkolsz kiscicákat
bankautomatákba – nyögöm ki végül."
"Megragadom őt. Érzem őt. Szeretem őt."
"A baba születéséig már csak három
hónap van hátra, és Mia rászokott arra, hogy idegen X babának
nevezze."
"– Most azt akarod, hogy felálljon a szüleim előtt?"
Kedvenc karakter: Kacey és Dr. Stayner
Legrosszabb karakter: -
Legjobb a könyvben: A csodálatos leírások
Legrosszabb a könyvben: Cole története, az életében bekövetkezett törés, az is csak azért, mert tragikus
Borító: 5/5*
Cím: 5/5*
Szorosan kapcsolódik a történethez, a múlt kis darabja, amihez a szereplőnk idővel felnőtt. Különleges, mindent elmond, de személyes jelentést is hordoz.
Az egész: 5/5*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése